top of page
Asztrofotók
Mélyég-objektumok
Ködök
Éta Carinae
A Nagy Orion-köd
A Halálfej-köd
A Buborék-köd és a Messier 52
Ádám teremtése
A Sas- és az Omega-köd
A Carina-köd és a Nova Carinae 2018
A Carina-köd keskenysávban
Galaxisok
A Messier 81/82 galaxispáros és környezete
A Messier 100 és szupernóvája
Örvény-köd
A megállíthatatlan Tűzijáték-galaxis
Gömbhalmazok
Messier 13
A Messier 92 és környezete
Nyílthalmazok, csillagok
Hold-Mars-Fiastyúk együttállás
A Fiastyúk
Kozmikus forgalom
Betelgeuse
Messier 39
Naprendszer
Nap
A 2016-os Merkúr-átvonulás
Hold
Hajnal a Derültség-tengerén
Részleges holdfogyatkozás (2019. 07. 16.)
Részleges holdfogyatkozás - kollázs (2019. 07. 16.)
Túlszaturált telihold
A növekvő Hold
Üstökösök
A C/2022 E3 (ZTF) és a Mars
C/2022 E3 (ZTF) - 2023. 02. 10.
A C/2022 E3 (ZTF) és a C/2022 U2 (ATLAS) találkozása
C/2022 E3 (ZTF) - 2023. 01. 25.
C/2022 E3 (ZTF) - 2023. 01. 23.
C/2017 K2 (PANSTARRS) és a Kék Lófej-köd
C/2017 K2 (PANSTARRS) - 2022. 07. 26.
A C/2017 K2 (PANSTARRS) és a Messier 10
C/2017 K2 (PANSTARRS) - 2022. 07. 03.
C/2021 A1 (Leonard) - 2021. 12. 27.
C/2021 A1 (Leonard) - 2021. 12. 25.
C/2021 A1 (Leonard) - 2021. 12. 21.
C/2021 A1 (Leonard) - 2021. 12. 04.
A C/2021 A1 (Leonard) és a Messier 3 együttállása
A C/2021 A1 (Leonard) és a Messier 3
A 67P/Churyumov–Gerasimenko és a Messier 35
Kozmikus rózsa - A 4P/Faye-üstökös és az Sh 2-261 találkozása
Kitörésben a 29P/Schwassmann–Wachmann-üstökös
A C/2020 M3 (ATLAS) és az Auriga ködösségei
A C/2020 M3 (ATLAS) az Orionban
A C/2020 F3 (NEOWISE) és a C/2017 T2 (PANSTARRS)
A C/2020 F3 (NEOWISE) és a gömbhalmazok
C/2020 F3 (NEOWISE) - 2020. 07. 27.
C/2020 F3 (NEOWISE) - 2020. 07. 15.
C/2020 F3 (NEOWISE) - 2020. 07. 13.
A C/2022 E3 (ZTF) és a Mars
Leírás:
A 2023-as esztendő eddigi legígéretesebb üstökösét mindjárt az év elején megcsodálhattuk. Az északi félgömb lakói igen szerencsés helyzetben voltak, mivel a legfényesebb időszakában annyira közel járt az égi pólushoz, hogy az éjszaka bármelyik szakaszában megfigyelhető volt (ezt nevezi a szaknyelv cirkumpolárisnak). A C/2022 E3 (ZTF) elnevezésű hosszú periódusú üstököst 2022. március 2-án fedezte fel Bryce Bolin és Frank Masci a Zwicky Transient Facility projekt alkalmazásában álló távcső segítségével. Az akkor 17,3 magnitúdó fényességű és 735 millió kilométerre járó „piszkos hógolyót” először kisbolygóként azonosították, később detektálták az objektumot körülvevő kómát (az üstökösmagját körülvevő anyagfelhőt), így egyértelművé vált, hogy egy üstököst fedeztek fel. Az elmúlt hetekben hatalmas médiafigyelmet kapott, mivel a legutóbbi napközelsége 50 ezer évvel ezelőtt következett be, így hamar körbejárta a világsajtót, hogy talán a neandervölgyi emberek is láthatták.
A kométa már 2022 nyarán/őszén hozta az „elvárásokat”, szép porcsóvával lehetett megörökíteni, amit november végére kiegészített egy hosszú ioncsóvával is. A tavaly decemberi időjárás sajnos nem fogadta kegyeibe a hazai üstökösvadászokat, de amikor reménykedtünk, hogy az idei január jobb lesz, bele kellett törődnünk, hogy még rosszabb lett, hetekig nem adódott lehetőség az észlelésre. Eközben az üstökös töretlenül fényesedett, a 2023. január 12-i napközelségét (perihélium) követően egyre közelebb került a C/2022 E3 (ZTF) a Földünkhöz. A rálátási szögünk is megváltozott, az üstökös január második felében egy úgynevezett „ellencsóvát” növesztett, vagyis három csóvát is láthattunk: két porcsóvát és egy ioncsóvát. Az ellencsóva jelen esetben optikai csalódás volt, mivel azokban a napokban legyezőszerűen láttunk rá a porcsóvára. Az üstökös 2023. február 1-jén mintegy 42,5 millió kilométerre haladt el a bolygónktól. Ez a közelség a C/2022 E3 (ZTF) égi háttér előtti vándorútját is felgyorsította, rendkívül sebesen haladt napról napra az akkor kb. 5 magnitúdó fényességű üstökös (ez elméletileg már szabad szemmel is látható, de a gyakorlatban inkább könnyed binokuláros célpontnak felelt meg).
Február első felében, a távolodás ellenére elég jól tartotta a fényességét és a vékony ioncsóvája is gyönyörűen megmutatkozott még (az ellencsóva már nem látszódott). A gyors égi útjának köszönhetően több csillagképben is megfordult, így történhetett meg, hogy 2023. február 5-én a Capella mellett, február 6-án a C/2022 U2 (ATLAS)-üstökös mellett, majd február 11-én a Földről nézve a Mars mellett is elhaladt.
Igyekeztem a ritka találkozó legszorosabb időszakát megörökíteni, amihez az iTelescope robottávcsőhálózat 10 cm-es ausztráliai telepítésű lencséstávcsövét használtam. Érdekesség, hogy a képek feldolgozásnál nem csak az üstökös, hanem a Mars elmozdulásával is külön kellett foglalkozni.
A C/2022 E3 (ZTF) további sorsa kérdéses. Túlélte a napközelségét, de a számítások bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy az égitest örökre elhagyja a Naprendszerünket vagy millió évek múlva visszatérhet az Oort-felhőből.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Az üstökös adatai:
▸ Az üstökös neve: C/2022 E3 (ZTF)
▸ Csillagkép: Taurus
▸ Koordináták: R.A. 04 h 47 m 17 s Dec. +24° 52′ 08″
▸ Távolság (Naptól): 181 millió km
▸ Távolság (Földtől): 64 millió km
▸ Látszólagos méret: Kóma: 15'; porcsóva: 1,5° (PA 30°); ioncsóva: 2,5° (PA 80°)
▸ Fényesség: 6,5 magnitúdó
▸ Periódus: -
▸ Sebesség: 38 km/s
▸ Elongáció: 111°
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Technikai adatok:
▸ Időpont: 2023. 02. 11. 10:17-11:05 UT
▸ Összesített expozíciós idő: 30 perc
▸ Helyszín: iTelescope - Ausztrália, New South Wales, Siding Spring Observatory (T8)
▸ Kamera: FLI MicroLine 16803
▸ Távcső: Takahashi FSQ ED 106/530 mm
▸ Mechanika: Paramount ME
▸ Vezetés: Autoguiding
▸ Korrektor: -
▸ Fényerő, fókusztávolság: f/5, 530 mm
▸ Szűrők: L, R, G, B
▸ Gain: 0
▸ Light: 3 x 120 s Lum, 4 x 120 s R/G/B
▸ Kalibrációs képek: Előzetesen kalibrálva
▸ Feldolgozás: Astro Pixel Processor, PixInsight, Adobe Lightroom, Adobe Photoshop
bottom of page