A Nagy Nyári Háromszög

Főbb objektumok: Altair, Deneb, Vega

A nyári hónapok egyik legismertebb és legnagyobb aszterizmusa

gallery/nagy_nyari_haromszog_2400
gallery/nagy_nyari_haromszog_2400fels

A Nagy Nyári Háromszög csillagalakzat, amely háromszögletű rajzolatot ad ki az északi félteke éjszakai égboltján, melynek legjelentősebb csillagai az Altair, a Deneb és a Vega, melyek az Aquila (Sas), a Cygnus (Hattyú) és a Lyra (Lant) csillagképek legfényesebb csillagai.

A Nagy Nyári Háromszög kifejezést az 1950-es években Sir Patrick Moore brit csillagász népszerűsítette, jóllehet nem ő használta először, hiszen már előtte is többen hivatkoztak a háromszögre. 

Nyaranta a Nagy Nyári Háromszög virtuálisan a fejünk fölött az északi szélesség középső részén helyezkedik el és egész éjjel megfigyelhető, míg a tavaszi időszak második felétől már látható a hajnali órákban a keleti horizont felé nézve. Az őszi hónapokban a csillagformációt a nyugati égbolton kísérhetjük figyelmmel, egészen novemberig, amikor is eltűnik az északi féltekének megfigyelői elől. 

A déli féltekén "Északi Háromszög" néven ismerik. A Csendes-óceán déli vizein a hajósok a "navigátorok háromszöge" néven ismerik. A hajósok arra használják, hogy a segítségével tájékozódjanak a Csendes-Óceán déli vizein, egészen a Hawaii-szigetekig.

A Nagy Nyári Háromszög talán az egyik legismertebb és legnagyobb aszterizmus a nyári égbolton. Az aszerizmus szó az égbolt csillagaiból a hivatalos csillagképektől eltérően kialakított csoport, alakzatot jelenti. Érdekessége még, hogy keresztülvágja a Tejút síkja, ráadásul egy látszólagos törés is van benne, ezáltal teszi még érdekesebbé ezt az alakzatot.

Csillagait elemezve, mint láthatjuk, a Vega nem véletlenül lehet 0,0 magnitúdós. A csillagászok ehhez a csillaghoz viszonyítva hozták létre a magnitúdó skálát. Pontos fényessége viszont módosult a skálához képest: 0,03 magnitúdó. Egy fehér, Napunknál kétszer nagyobb tömegű, viszonylag közeli csillag. 

A másik közeli csillag az Altair. Nem sokkal nagyobb csillag, mint a központi égitestünk, kevesebb mint 10 óra alatt megfordul a saját tengelye körül.  

A kakukktojás a csillagalakzatban a Deneb, amely 2600 fényéves távolságával, de majdnem ugyanakkora fényességével jogosan hívja fel magára a figyelmet. A Napunknál 200-szor nagyobb. Ha a Naprendszerben helyezkedne el, majdnem elérné a Föld pályáját is.

A fényképem egyszeri expozíció eredménye, melyhez csak az alapobjektívet használtam. A csillagok bemozdulásának kiküszöbölésére a fényképezőgépet a távcső mechanikájára helyeztem.

 

Az objektum neve:

Nagy Nyári Háromszög

Csillagkép:

Aquila, Cygnus, Lyra, Sagitta, Vulpecula

Koordináták:

-

Az objektum típusa:

Aszterizmus

Távolság (fényév):

Altair: 16, Deneb: 2 600, Vega: 25

Fényesség:

Altair: 0,7m, Deneb: 1,3m, Vega: 0,0m

Látszólagos méret:

38° x 23°

Megfigyelhetőség:

Tavaszi, nyári és őszi hónapokban

Időpont:

2017. 07. 27. 21:25 UT

Összesített exp. idő:

8 perc

Helyszín:

Magyarország, Pest megye, Tápióbicske

Fényképező:

Nikon D3300 (módosítás nélkül)

Távcső:

-

Mechanika:

Sky-Watcher NEQ-5 Pro GoTo

Vezetés:

-

Korrektor:

-

Fényerő, fókusz:

f/3,8, 24 mm

ISO:

200

Light:

480 s

Dark:

-

Flat:

-

Bias:

-

Feldolgozás:

Adobe Lightroom, Adobe Photoshop

Feliratozva