A tizedik magyarországi napon

C/2020 F3 (NEOWISE)
gallery/neowise_20200713_terkep
gallery/neowise_20200713_2400_an

2020. március 27-én az északi félgömb lakói számára, az elmúlt két évtized leglátványosabb üstökösét sikerült a NASA által működtetett WISE elnevezésű infravörös űrteleszkóp NEOWISE (Near-Earth Object Wide-field Infrared Survey Explorer) programjának felfedezni. Izgalmas tavasz volt, hiszen két reményteli, végül szétesett üstökös után reménykedtünk abban, hogy ez a kométa túlélni napközelségét.

Az igazán nagy izgalom 2020. június 22-én kezdődött, amikor a SOHO napkutató űrszonda felvételein megjelent a csupán 44 millió kilométeres napközelsége felé tartó üstökös. Az űrszonda képein egy „egészséges” és a vártnál is fényesebb üstökös köszönt vissza. A perihélium után alig tíz órával, 2020. július 4-én hajnalban sikerült először Magyarországról megfigyelnünk a pirkadat fényeiben szinte elvesző, mindössze 4-5 fok horizont feletti magasságban észlelhető üstököst.

A következő hajnalokon egyre kedvezőbb helyzetbe került és szerencsés módon az időjárásra sem lehetett panasz. A körülbelül 1,5-2 magnitúdó közötti üstökös megjelenése hamar bejárta a sajtót és egyre több szakmabeli és laikus az ég felé fordította a fényképezőgépét. A harminctól fiatalabb korosztály számára (még ha néhányan látták is kisgyermekként a C/1995 O1 (Hale-Bopp-ot), ez volt a várva várt üstökös. Pedagógusként, életem egyik legnagyobb lehetőségét láttam meg benne, hiszen nyári szabadságomat töltve csak az időjárás akadályozhatta meg az észlelést. Megfogadtam, hogy amikor csak tudom lefényképezem az égi vándorunkat (eredmény: 48 nap, 18 átfotózott éjszaka, 122 GB adat, 3766 képfájl).

Minden egyes alkalomnak megvolt a maga varázsa. 2020. július 8-án hajnalban egy elképesztő méretű NLC-vel (éjszakai világító felhő) együtt volt megfigyelhető, amit ha valaki a saját szemével látta, az egy életre nem felejti. A csóva egyre hosszabb lett és a görbülete is napról-napra egyértelműbbé vált. Nagy öröm volt, hogy 2020. július 11-én sikerült először a távcsövem is bevetni, amivel az akkor még halvány ioncsóvát is észlelhettem. Július 13-án volt az utolsó hajnali megfigyelésem, ezt követően az esti égbolton próbálkoztam. A cirkumpolárissá vált üstökös fényképezésével a következő hetekben meggyűlt a bajom. Sajnos néhány kivétellel borús vagy fátyolfelhős égbolt fogadott, ami ellehetetlenítette a fényképek elkészítését. Az augusztus eleji telihold sem igazán segített, mire csökkent a fázisa, addigra a kométa igencsak elhalványodott, alacsonyabban látszódott és kezdte felvenni az átlagos üstökösökre jellemző megjelenést (kerek zöld kóma). Az utolsó észlelésem 2020. augusztus 20-án este végeztem, amikor a fényességét már csak 7,4 magnitúdóra becsültem, kinézete pedig árnyéka volt a júliusi önmagának.

Az üstökös naponkénti elmozdulása, az utolsó hajnalokon egyre kedvezőtlenebb megfigyelési körülményeket alakított számomra, ennek valamelyest a tervezett kompozíció és a várt minőség is kárát látta. Másnap már az esti égbolton sokkal jobbnak tűnő körülmények között próbáltam megörökíteni a kométát. Akkor még lelkesen terveztem az esti kompozíciókat, nem gondoltam volna, hogy a felhőknek köszönhetően alig lesz lehetőségem a megvalósításra. A felvételen az ioncsóva szerkezete is megmutatkozott (akkor az egyik legrészletesebb hazai képnek számított), de ennél még érdekesebb jelenség volt a csóvában található striák. Ezek a sávok a Nap irányába mutatnak. Forrásuk nem a mag, hanem a csóva "alsó", nagy szemcséket tartalmazó része. Azt, hogy ezek a nagy darabok mikor és hogyan hagyják el a kómát ma sem igazán értik a csillagászok.


Érdekesség, hogy az üstökös csóvájának hossza elérhette a 60 millió kilométert is, miközben a magja csupán 5 km átmérőjű. A pályáját vizsgálva megállapítható, hogy a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösben legközelebb a 9100-as évek második felében gyönyörködhetnek utódaink. Köszönjük a felejthetetlen élményeket!

Az objektum neve:

C/2020 F3 (NEOWISE)

Csillagkép:

Lynx

Koordináták:

R.A. 07 h 10 m 32 s Dec. +44° 36′ 07″

Az objektum típusa:

Üstökös

Távolság (Naptól): 

62 millió km

Távolság (Földtől):

125 millió km

Látszólagos méret:

Kóma: 4';
​​​​​​​Porcsóva: 4° (PA 335°); Ioncsóva: 5° (PA 345°)

Fényesség:

1,8m

Periódus:

6 900 év

Sebesség:

66 km/s

Elongáció:

23°

Időpont:

2020. 07. 13. 01:12-01:20 UT

Összesített exp. idő:

5,5 perc

Helyszín:

Magyarország, Pest megye, Tápióbicske

Fényképezőgép:

Nikon D3300

Objektív:

AF-S DX Nikkor 55-300mm f/4.5-5.6G VR

Mechanika:

Sky-Watcher EQ6-R Pro GoTo

Fényerő, fókusz:

f/4,8, 100 mm

ISO:

800

Light:

11 x 30 s

Dark:

15

Flat:

20

Bias:

30

Feldolgozás:

Astro Pixel Processor, PixInsight, Adobe Lightroom, Adobe Photoshop

Helye az égbolton

Feliratozva

gallery/neowise_20200713_ss

Elhelyezkedése a Naprendszerben


C/2020 F3 (neowise) - 2020. 07. 13.

Főbb objektumok: C/2020 F3 (NEOWISE)