Az égi mechanika áprilisi tréfája

Kozmikus forgalom
gallery/traffic_terkep
gallery/traffic_jam_2400_a

2020. április 1-jén már a délutáni órákban elkezdtem összekészíteni a felszereléseimet, hogy megörökítsem a Fiastyúk és a Vénusz egyre szorosabb együttállását. A Magyarországot is sújtó koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás következményeként, kizárólag a saját lakóhelyem udvaráról kerestem az együttállás megörökítéséhez alkalmas helyet.

 

Fontos volt, hogy a nyugati horizontra megfelelő panorámát találjak, hiszen helyi idő szerint egy 21:02 perckor bekövetkező kozmikus „forgalmi dugót” szerettem volna megörökíteni. A Fiastyúk fényes csillagai már eleve fantasztikus látványt nyújtanak, amihez ha hozzáadjuk a -4,6 magnitúdó fényességű Vénuszt, akkor szinte telítődik is a látómező, vagyis csak gondolnánk, hogy telítődik, ugyanis Tápióbicskéről nézve a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station – ISS) is beköszönt a csillaghalmaz és a szerelem istennőjéről elnevezett bolygó randevújába.

 

A Vénusz több napon keresztül tartózkodik a Fiastyúk közelében, ellenben az ISS a gyors Föld körüli pályája miatt csupán 10 másodpercre került a látómezőbe, így nem csoda, hogy csak egy csíkként jelenik meg a felvételen. Forgalmi dugó? Igen. Baleset lett belőle? Természetesen nem. Ez csupán az égi mechanika április tréfája volt. A Földről nézve minden egymás hegyén-hátán helyezkedett el, azonban a valóságban igenis nagyon messze voltak egymástól. Az ISS akkor 422 km magasságra (a felvétel készítési helyétől nézve kb. 910 km távolságra), a Vénusz 97 millió kilométerre, a Fiastyúk pedig nagyjából 400 fényév távolságra volt.

 

A nagy találkozóra természetesen az asztrofotósok legfőbb ellensége, a cirrostratus is benevezett, most szerencsére csak fátyolos megjelenést szolgált a látnivalókhoz. A felvételhez 10 darab 30 másodperces kép átlagát használtam fel, vigyázva arra, hogy az feldolgozás során az ISS nyoma ne sérüljön.


A fénykép az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.

Név:

Nemzetközi Űrállomás

Átmérő:

109 m

Típus:

Műhold

Magasság:

422 km

Távolság:

~ 910 km

Fényesség:

-2,7m

Keringési idő:

1 h 33 m

Eleváció:

24o

Időpont:

2020. 04. 01. 19:01-19:06 UT

Összesített exp. idő:

5 perc

Helyszín:

Magyarország, Pest megye, Tápióbicske

Fényképezőgép:

Canon EOS 1300D (átalakított)

Távcső:

Sky-Watcher Esprit 80/400 mm apokromatikus refraktor

Mechanika:

Sky-Watcher EQ6-R Pro GoTo

Vezetés:

Lacerta MGEN-II

Korrektor:

Sky-Watcher képsíkkorrektor

Fényerő, fókusz:

f/5, 400 mm

ISO:

1600

Light:

10 x 30 s

Dark:

10

Flat:

10

Bias:

10

Feldolgozás:

Astro Pixel Processor, PixInsight, Adobe Lightroom, Adobe Photoshop

Helye az égbolton

Feliratozva


kozmikus Forgalom

Főbb objektumok: Messier 45, vénusz, Nemzetközi űrállomás
gallery/passskychart2_heavensabove

Adatok a Nemzetközi Űrállomásról

Az adatok 2020. április 01. 19:02 UT-kor voltak érvényesek.

gallery/apod_best_fac

2020. április 3-án a NASA (National Aeronautics and Space Administration) által felkért szakemberek ezt a képet választották ki APOD-nak (Astronomy Picture of the Day), vagyis a nap csillagászati képének. Ez az első képem, ami ebben a megtisztelő elismerésben részesült. Manapság hatalmas verseny van, mivel napi több száz kép is érkezhet a szerkesztőknek, amibe akár a Hubble-űrtávcső felvételei is versenybe szállnak. Az APOD 25 éves történetében ezáltal 17. magyar vagyok, akinek a munkáját megosztották a világgal. Az APOD Podcast egy angol nyelvű magyarázó videót is készített a képemhez.