A harmadik látványos együttállás
2017. október 2-án a Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) égboltfelmérési program által felfedezett üstökösről hamar kiderült, hogy a 19,9 magnitúdós fényesség mellé hihetetlenül nagy távolság párosult. A Földtől 1,27 milliárd km, a Naptól 1,38 milliárd km távolságra járt a felfedezése idején. Az üstökösök aktivitása a Naphoz ennél jóval közelebb szokott fokozódni, ezért a felfedezése és a megjelenése ritkaságnak számít.
A nagy abszolút fényességű üstökös 2020. május 4-én került napközelbe (perihélium) kb. 241 millió kilométerre (1,615 CsE) a központi csillagunktól, de a pályaelhajlása miatt sajnos már 2019. december 28-án földközelbe került 227 millió kilométeres (1,517 CsE) távolságban. A jelen sorok írásakor úgy tűnik, hogy a 2020-as év legstabilabb üstököseként tekinthetünk rá. A több hónapig 8-9 magnitúdó közötti fényességgel észlelhető üstököst a tavaszi hónapokban cirkumpoláris objektumként figyelhettük meg hazánkból.
Az üstökös a Földről látható égi útjának egyik legszebb együttállását 2020. január 26/27-én a Perseus csillagkép híres ikerhalmazaival alkotta (NGC 869, NGC 884), amit február elsején sikerült is megörökítenem. Az időjárás akkor sem volt kedvező, akárcsak, a másik látványos mélyég-objektum találkozásnál, vagyis a május végi M81/M82 galaxispáros megközelítésekor. Sajnos Magyarországról az üstökös és a galaxisok legszorosabb együttállásáról lemaradtunk, de végül azt is sikerült lefényképezni.
A fényképen látható együttállás a Canes Venaticiben található Messier 106 galaxissal történt. A négy karral rendelkező spirálgalaxist Pierre Méchain 1781-ben fedezte fel. Érdekesség, hogy a négy karból kettő nem a megszokott "anyagot" vagyis csillagokat tartalmaz, hanem hidrogént és gázokat, amit a galaxis közepében lévő szupermasszív fekete lyuk lőhet ki magából. Az M106 a Seyfert-galaxisokhoz tartozik, melyek valójában átmenetet képeznek a normál galaxisok és a kvazárok között, magjukat spirálkarok veszik körül, ezért szerkezetük a normál galaxisokéhoz hasonló. A csillagvárosról kiemelném még azt is, hogy a galaxis anyagát folyamatosan szívja magába a központi fekete lyuk.
A csekély expozíciós idő ellenére már megmutatkoznak a galaxis részletei, illetve egyértelműen látható még az is, hogy az üstökös kómája mintha enyhén "elhajlott" volna és ezért az üstökös magja nem a megszokott módon középen helyezkedett el.
A fénykép az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.
Az objektum neve: | C/2017 T2 (PANSTARRS) |
Csillagkép: | Canes Venatici |
Koordináták: | R.A. 12 h 16 m 40 s Dec. +46° 25′ 49″ |
Az objektum típusa: | Üstökös |
Távolság (Naptól): | 262 millió km |
Távolság (Földtől): | 262 millió km |
Látszólagos méret: | Kóma: 4'; csóva: 20' (PA 325°) |
Fényesség: | 9,4m |
Periódus: | 231 003 év |
Sebesség: | 32 km/s |
Elongáció: | 73° |
Időpont: | 2020. 06. 24. 22:52-23:23 UT |
Összesített exp. idő: | 30 perc |
Helyszín: | Magyarország, Pest megye, Tápióbicske |
Fényképezőgép: | Canon EOS 1300D (átalakított) |
Távcső: | Sky-Watcher Esprit 80/400 mm apokromatikus refraktor |
Mechanika: | Sky-Watcher EQ6-R Pro GoTo |
Vezetés: | Lacerta MGEN-II |
Korrektor: | Sky-Watcher képsíkkorrektor |
Fényerő, fókusz: | f/5, 400 mm |
ISO: | 1600 |
Light: | 10 x 180 s |
Dark: | 10 |
Flat: | 15 |
Bias: | 30 |
Feldolgozás: | Astro Pixel Processor, PixInsight, Adobe Lightroom, Adobe Photoshop |
Helye az égbolton
Feliratozva
Animáció
Elhelyezkedése a Naprendszerben
A C/2017 T2 (PANSTARRS)
és A Messier 106
Főbb objektumok: C/2017 T2 (PANSTARRS), Messier 106, NGC 4217
